Mire kell figyelnünk a lemezes hőcserélőnél a különböző működési területeken.
1. Melegvíz fűtés:
Melegvíz fűtés, az általános hőmérséklet nem magas, a fűtési sebesség lassú, a működés stabil, mindaddig, amíg a nem kondenzálható gáz rendszeres kibocsátása biztosítja a normál működést.
2. Gőzfűtés:
A gőzfűtésnél folyamatosan ki kell zárni a lemezes hőcserélőben egyébként felhalmozódott kondenzátumot, részben vagy egészben fázisváltás nélküli hőátadás, a hőátadási sebesség csökken. Ugyanakkor a nem kondenzálódó gázt időben el kell engedni. A nem kondenzálható gáz jelenléte miatt a gőzkondenzáció hőátbocsátási tényezője jelentősen csökken.
3. Kondenzáció:
Ügyelni kell a nem kondenzálódó gáz rendszeres kibocsátására a gőzoldalról, különösen dekompressziós körülmények között.
4. Víz- és levegőhűtés:
Üzemeltetése ügyeljen a víz és a levegő mennyiségének évszakos változásokhoz igazítására, a vízhűtésre, de ügyeljen a rendszeres tisztításra is.
5. Hővezető olajfűtés:
A hővezető olajfűtést magas hőmérséklet (legfeljebb 400 fok), nagy viszkozitás, rossz termikus stabilitás, gyúlékony, nehéz hőmérsékletszabályozás jellemzi, az import és export hőmérséklet szigorú ellenőrzése, rendszeresen ellenőrizze, hogy a bemeneti és kimeneti cső és a közepes csatorna vízkő eltávolítása, rendszeres lefújás, rendszeres légtelenítés, szűrő vagy hővezető olajcsere.
6. Lehűtött sós hűtés:
Jellemzői alacsony hőmérsékletűek, korrozívak, a működés közben működő lemezes hőcserélőnek szigorúan ellenőriznie kell az import és export hőmérsékletét, hogy megakadályozza a kristályosodás blokkolását a közepes csatornában, rendszeresen szellőztesse és lefújja.
7. Füstgáz fűtés:
A füstgázt általában gőz vagy fűtés, elpárologtató folyadék előállítására használják, a füstgáz hőmérséklete magasabb, és a hőmérsékletet nem könnyű beállítani, a működési folyamat során mindig figyelni kell a felmelegített anyag folyadék szintjére, áramlási sebességére és gőzkibocsátás, hanem rendszeres lefúvatás is.
