A közönséges gumi 0-gyűrű egy önzáró elv, amely megőrzi tömítő funkcióját, amíg a 0-gyűrű el nem deformálódik és meg nem puhul. Ennek az az oka, hogy a 0-gyűrű által kifejtett nyomás tömít a kis hibák ellen.
A hőcserélő tömítése nem azonos a teljes gumilemezre. A hőcserélő tömített működése elsősorban a gumitömítés összenyomásából adódó pillanatnyi tömítési feszültség és a hőcserélő üzemi nyomása közötti összehasonlítástól függ. Ha a tömítési feszültség nagyobb, mint az üzemi nyomás, a tömítés megmarad, ha nem, szivárgás lép fel. Ezért a hőcserélő tömítésénél az a legfontosabb, hogy a tömítési feszültség a lehető legnagyobb legyen, és a lehető leghosszabb ideig az is maradjon.
Ez azt jelenti, hogy a gumi hosszan tartó deformáció hatására feszültséglazuláson megy keresztül, azaz állandó feszültség vagy nyomás hatására a tömítési feszültség idővel csökken. A nagyobb feszültség-lazítás fontos tényező a hőcserélő gumitömítéseinek élettartamának korlátozásában. A feszültséglazításnak két fajtája van, az egyik a fizikai relaxáció, amelyet a polimer molekulák és a töltőanyag részecskék közötti átrendeződés okoz, ami fokozatosan közelít az egyensúlyhoz a gumi deformációjával, és a tömítési feszültség logaritmusa idővel lineáris. A relaxáció másik fajtája a kémiai relaxáció, amelyet a gumikötésben lévő kémiai kötések megrepedése okoz. Az oxidáció és a hőmérséklet fontos tényezők, amelyek befolyásolják ezt a fajta relaxációt. A feszültséglazulás mértéke ezért nagymértékben függ a hőmérséklettől és az egyes gumitömítések működési hőmérsékleti tartományától. Az alacsony hőmérsékletű nitril alkalmas az alacsony hőmérsékleti tartományra, ezért a feszültség-relaxáció a hőmérséklet emelkedésével gyorsan romlik, míg a fluorelasztomereknél ennek ellenkezője igaz, amelyek alkalmasak a magas hőmérsékleti tartományra.
A rosszul elkészített, alacsony keresztkötéssűrűségű tömítések nagy feszültség-lazítási arányt mutatnak, és rövid a tömítés élettartama. A keresztkötési sűrűség növelése azonban javítja a feszültséglazítást, de csökkenti a gumi szakítószilárdságát, ami a gumitömítés megszakadását eredményezi nagy igénybevétel esetén. A tömítési feszültség a hőmérséklet függvénye, és a különböző gumiknak eltérő a hőmérsékletfüggősége. A fluorelasztomerek tömítési feszültsége erős hőmérsékletfüggést mutat, ezért hidegszivárgás léphet fel a fluorelasztomer tömítéssel ellátott lemezes hőcserélőkben.
A feszültséglazítás mellett a gumitömítések másik gyakran figyelmen kívül hagyott jellemzője, hogy a fizikai tulajdonságok is nagyon erősen függnek a hőmérséklettől. Magas hőmérsékleten a gumitömítések szakítószilárdsága és keménysége csökken, bár a csökkenés gumitömítésenként változó, de ha a tömítést ezután összenyomják és a határszilárdságát túllépik, a tömítés mechanikai károsodását okozhatja, pl. zúzó.
A hőcserélő gumitömítésének élettartama a következőképpen írható le. A kezdeti tömítési feszültség akkor jön létre, amikor a tömítést a lemezre szereljük és összeszerelés után a névleges méretére összenyomjuk, és megkezdődik a gumitömítés feszültséglazítása. A hőcserélő szállítási tárolása és beépítése során a hőcsere hőmérséklete alacsony, a feszültséglazulás mérsékelt. Az indítás után a hőmérséklet emelkedni kezd, és a stressz-lazulás erősödik. Egy bizonyos üzemidő után a hőcserélőt karbantartás és tisztítás céljából le kell állítani, és a hőcserélő ismét lehűl az eredeti hőmérsékletre. Újranyitás után újra beindulnak a tömítési feszültségek és a feszültséglazítás. Többszöri ismétlés után hideg és meleg csere esetén a gumi tömítés tömítési feszültsége végül a tömítés fenntartásához szükséges minimális tömítési feszültség alá csökken, és a hőcserélő szivárogni kezd, ami arra kényszeríti, hogy leálljon és ki kell cserélni. új gumitömítéssel.
